A héten derült ki, hogy a kormány közbeszerzést írt ki és 35 évre koncesszióba adná a magyarországi autópályahálózat üzemeltetését és fejlesztését. Arról, hogy mi lehet a gazdasági racionalitás egy ilyen döntés mögött, dr. Lukács Tibort, a Közbeszerzési Hatóság korábbi főtitkárát, közbeszerzési szakértőt kérdeztük, aki szerint több okból is szükség lesz a következő években az állami finanszírozás kiegészítésére.
A járványhelyzettel foglalkozó ország háta mögött létrehoztak egy vagyonkezelői alapítványt, aminek azt a célt adták, hogy határon túli, Magyarország történelméhez kapcsolódó épületeket vásároljanak és újítsanak fel. Az épületek többnyire szállodákként fognak a későbbiekben működni, így valójában a NER határon túli turisztikai terjeszkedését szolgálja az alapítvány.
4iG Nyrt. a Budapesti Értéktőzsde honlapján jelentette be, hogy az Antenna Hungária Zrt.-vel és az Appsters Kft.-vel közös ajánlatát nyertesnek hirdették ki a a Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) által kiírt „MTVA komplex médiatartalom kezelő és disztributáló rendszerének informatikai támogatása és továbbfejlesztése” nevű közbeszerzési eljárásban.
Az Ulászló utcai saroktelek ügyében jelezte az önkormányzat, hogy decemberig kell megegyeznie a volt ingatlantulaj MNV Zrt.-vel, különben fizetnie kell. Ha elkezdődik a terület közcélú hasznosítása addig, akkor megússzák ezt.
Folytatódott a Kecskeméti Törvényszéken a Czeglédy Csaba és társai ellen bűnszervezetben, különösen jelentős értékre elkövetett költségvetési csalás vádjával folyamatban lévő büntetőper, ahol minden korábbi vallomását visszavonta A. Zoltán, a Czeglédy-ügy kulcsfigurája a bíróságon tett vádlotti vallomásában, és elképesztő vádakkal illette első védőjét és a nyomozóhatóságokat.
Névjegykártyára írva közölte azt Boldog István fideszes politikus asszisztense F. Petra és az országgyűlési képviselő táskás emberének mondott K. Péter, hogy tíz százalékot kell hozzáírni a TOP-os pályázatok költségekhez – legalábbi a Blikk információi szerint ilyen tartalmúvallomás is előkerült a politikus elleni bünetőügyben.
A Fidesz-közeli cégeknek kormányváltás esetén ellenzékben is lehetnek útépítési megrendeléseik. Furcsa önellentmondással indokolja a kormány, miért kell a magyarországi teljes gyorsforgalmiút-hálózatot magáncégeknek koncesszióba adni. A kabinet szerint az EU nem ad pénzt autópálya-építésre, de közben azt is írják, hogy az útdíjak bevételei fedezik az üzemeltetési és karbantartási költségeket.
7-8 milliárd euróra (2500-2800 milliárd forint) becsülik útépítő körökben a kormánydöntéssel piacra dobott gyorsforgalmi úthálózat koncessziós értékét.
Megnéztük a 10 legnagyobb bevétellel és nyereséggel bíró médiaügynökséget: az állami költést kezelő New Land Media mindkettőn az első helyen végzett, Balásy Gyula cégének egymagában van annyi bevétele és nyeresége, mint a maradék kilenc ügynökségnek összesen (amiből valójában a Media Dynamics szintén Balásyé). 2020-as cégmérlegekben turkáltunk, mutatjuk az eredményét.
Még ha csak kommunikációs trükk is a kormány vasárnapi irányváltása Fudan-ügyben, az azért látszik: a témával és az arra rászervezett szombati tüntetéssel az ellenzék hosszú idő után tudta átvenni a politikai témameghatározást. A Fudan Egyetem ügye azonban nemcsak felsőoktatási, szuverenitási és eladósodási kérdés, hanem Budapest fejlődésének irányát is meghatározza: a rozsdaövezet legértékesebb vízparti részéről van szó, olyan területről, amely valóban páratlan adottságokkal rendelkezik. Ezt a telket a magyar állam közpénzből vásárolta vissza, hogy most juttatásként átadja a kínai egyetemet menedzselő alapítványnak. Míg a korábbi Diákváros-terv garantálta volna a kiemelkedően értékes Nagyvásártelep megmentését és a terület értékeit kiemelő hasznosítást, a kínaiak által diktált jövőről egyelőre csak sejtéseink lehetnek. Mutatjuk, mi a Fudan-vita tétje városfejlesztési szempontból.
Találatok: [
50890]
Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 > >>
