language

Simonka-per: megbundázott pályázatok, visszaosztott pénzek – a politikus szerint mindez hazugság

„Még meg sem érkezett a részszámla alapján a pénz a bankszámlánkra, már telefonált nekem Simonka, hogy mikor viszem a pénzt. Minden ilyen esetben elmentem a pénzintézetbe, felvettem a kérdéses összeg 45 százalékát, azt elvittem Hódmezővásárhelyről Medgyesbodzásra, ahol Simonkánál jelentkeztem, elmondtam neki, megjöttem a pénzzel. Ő annyit mondott, vigyem hátra a lányoknak. A belső pénztárba vittem, ahol vagy a feleségének vagy az unokahúgának, Tóth Renátának adtam oda, akik az összeget minden alkalommal egy külön füzetbe írták fel. Simonka láthatóan nagyon vigyázott arra, hogy soha ne ő vegye át a pénzt, és még véletlenül se írjon alá semmit” – mondta szerdán a Fővárosi Törvényszék előtt tanúvallomásában Gál András, az egykori hódmezővásárhelyi székhelyű ENORA Kft. képviselője.

Pert nyert, újra irthatja a fővárosi patkányokat a Bábolna Bio

Érvénytelen ajánlatot nyilvánított a Budapest patkánymentes állapotának fenntartására kiírt közbeszerzési eljárás nyertesévé a Fővárosi Önkormányzat – állapította meg jogerős ítéletében a Kúria. A szolgáltatás nyújtásának lehetőségétől az érvényes ajánlata ellenére eleső Bábolna Bio ezért megvizsgálja annak lehetőségét, hogy kártérítési igényt érvényesítsen az önkormányzattal szemben.

Az Óbudai Egyetem 5 tervezett fejlesztést bukott a kormány EU-ellenes harca miatt

A közbeszerzési értesítőben egymás után jelentek meg az arról szóló hirdetmények, hogy az egyetem több intézményfejlesztési tendere is eredménytelen lett pénzhiány miatt. A beruházásokat ugyanis az Európai Unió helyreállítási alapjából (Recovery and Resilience Facility, röviden RRF) fedezték volna, ám a kormány áprilisban úgy döntött, hogy a Magyarországra jutó RRF-pénzeknek (kb. 5800 milliárd forint) csupán a vissza nem térítendő támogatásként felvehető 43%-át (2500 milliárd forintot) kéri, és emiatt jelentősen csökkentette a felsőoktatási fejlesztésekre eredetileg megjelölt összeget.

Furcsa alapítványokhoz is csordogálnak a gödiektől elsinkófált Samsung-adómilliók

Több mint 400 millió forintot oszt szét a Pest Megyei Önkormányzat a Samsungtól befolyt helyi adóbevételekből civil szervezeteknek. Jut olyanoknak, amelyeket a pályázati kiírás megjelenése után hoztak létre, de megyei jobbikos képviselők szerint egyes Fideszhez köthető személyekkel összefüggésbe hozható alapítványoknak is. Az önkormányzat szerint minderre van magyarázat, és ellenőrizni fogják, hogy a források megfelelően hasznosultak-e.

Magyarország 760 milliárd forintot költött sportra és vallásra 2020-ban

Minden 100 forint kiadásból 2 sportra, 1 pedig vallásra ment. Leginkább a közegészségügyi kiadások nőttek, az eredetileg tervezett összeg 12-szerese ment el. A vallással kapcsolatos kiadások megháromszorozódtak menet közben, de a sportkiadások is közel duplájukra híztak.

Leváltották és feljelentették a csepregi alpolgármestert, mert kíváncsi volt, hogyan költi a város az uniós pénzt

Több mint kétmilliárd forintnyi uniós fejlesztéssel kapcsolatos iratokat próbált megismerni a saját önkormányzatánál egy Vas megyei település alpolgármestere. Dénes József Csepregen most már csak önkormányzati képviselő, és szerinte éppen azért hívták vissza a pozíciójából, mert kíváncsi volt, hogy mire és hogyan költötte a város az uniós százmilliókat. A volt alpolgármester szerint közérdekű adatigényléseit a település polgármestere és jegyzője több éve akadályozza, így közel 30 uniós pályázat szerződéseinek és egyéb dokumentumainak csak egy töredékét ismerhette meg, ezek közül többet gyanúsnak talált. Ráadásul rágalmazásért is feljelentették, de a vádak alól első és másodfokon is felmentette a bíróság.

Helyreigazítás a Mégsem kell a kormányzati informatikai rendszer, amire 14 milliárdot költöttek című írás kapcsán

Valótlanul híreszteltük cikkünkben, hogy „A kormány a fejlesztéssel azt kívánta elérni, hogy az államigazgatáson belül a papír alapú ügyiratkezelést elektronikus ügyiratkezelés váltsa fel. Ennek érdekében a különböző minisztériumok, állami hivatalok közötti aktamozgatást folyamatosan digitalizálni kellett.” A valóság ezzel szemben az, hogy az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszer érkeztető program (KÉR) KÉR nem a hivatalok közötti iratok „aktamozgásokat” digitalizálta, hanem az érintett szervekhez postán érkező iratokat. Az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszerbe (EKÜR) bevont szervek egymás között elektronikus csatornákon kommunikálnak elsődlegesen, de az esetlegesen papír alapon kézbesíteni szükséges küldemények sem a KÉR-en keresztül mozogtak, hanem a futárszolgálat továbbította azokat. Cikkünkben valótlanul híreszteltük, hogy „Az érkeztető központot kihelyezték egy agglomerációs településre, ezért oda kellett kiszállítani az összes papír alapú hivatalos küldeményt, hogy beszkenneljék és ezzel hitelesítsék őket.” A valóság ezzel szemben az, hogy a KÉR nem az agglomerációban van, hanem a Budapest, VIII. kerület Orczy tér 1. szám alatt, a Magyar Posta Hírlap Logisztikai Központja mellett. A küldeményeket nem kellett szállítani, mivel a meghatározott postafiókok esetében a Posta ezt közvetlenül a KÉR-be vitte kézbesítés helyett. Cikkünkben valótlanul híreszteltük, hogy „végül az történt, amit a hozzáértők jósoltak: az apparátus a megszokott módon folytatta a papír alapú ügyiratkezelést.” A valóság ezzel szemben az, hogy a hivatalok a KÉR által digitalizált iratokkal dolgoztak tovább. Cikkünkben valótlanul híreszteltük, hogy „A KÉR 2016-ban lépett működésbe az államigazgatási szerveknél.” A valóság ezzel szemben az, hogy a KÉR nem 2016. óta, hanem 2015. május 1. napjától működött. Cikkünk azt a valós tényt, hogy a KÉR létrehozásának célja a közigazgatási szervek postai, papíralapú iratforgalmának digitális útra terelése volt, oly módon, hogy központosítottan, hiteles elektronikus irattá alakítsa át, (e körbe azok a küldemények tartoztak, melyeket az állampolgárok, jogi személyek adtak fel a hivatalok részére; a postai küldeményeket azért digitalizálja, hogy azokat ezt követően a különböző állami szervek, hivatalok tisztán elektronikus úton intézhessék) a valóság elhallgatása útján abban a hamis színben tünteti fel, illetve azt a mamis látszatot kelti, mint ha a KÉR létrehozásának semmi indokoltsága nem lett volna, arra csak a közpénz minden indok nélküli elköltése miatt került sor. Cikkünk azt a valós tényt, hogy a KÉR megfelelően működött, a valóság elhallgatása útján abban a hamis színben tünteti fel, illetve azt a hamis látszatot kelti, mintha a KÉR megszüntetésére azért került volna sor, mert a rendszert senki sem használta.

ELEGÜK LETT A KÉR-BŐL – KÉRDÉSEK, HELYREIGAZÍTÁS HELYETT

A Belügyminisztérium hosszas helyreigazítási kérelemmel fordult lapunkhoz egy korábbi cikkünk miatt, tételesen vitatva annak állításait. A cikk szerint a kormány jogszabályban rendelkezett arról, hogy megszünteti az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszer (KÉR) érkeztető rendszerét. Cikkünkben emlékeztettünk arra, hogy a rendszer fejlesztése és éves működtetési költsége a 2015-ös indulástól eltelt közel hat év során nagyságrendileg 14 milliárd forint közpénzt emésztett fel, ami így lényegében a kukában landolt. A KÉR lényege: a kormányzati szervezeteknek és állami intézményeknek szóló küldeményeket elszállítják a Magyar Posta budaörsi központjából egy budapesti központba, ahol ezeket beszkennelik és elektronikus formában, hiteles iratként továbbítják. Cikkünkben kitértünk arra, hogy ezt a körülményes procedúrát sok intézmény még az egymás közti levelezésben sem használta.
Találatok: [51464]  Oldalak:   1 2 3 4 5 6 7   >  >>